Az 1-es típusú cukorbetegséggel társult és nem cukorbeteg nők várandósságainak kimenetele Magyarországon az 1996–2018 közötti szülészeti regiszter trendanalízise alapján
Semmelweis Egyetem ÁOK, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest,1 Semmelweis Egyetem ÁOK, Népegészségtani Intézet, Budapest,2 Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum, Családtervezési és Nőgyógyászati Részleg, Budapest,3 University College London, UCL Brain Sciences, Egyesült Királyság, London4
Kulcsszavak: 1-es típusú diabetes mellitus, magas rizikójú várandósság, populációs regiszter, terhességi kimenetel
Összefoglalás
Bevezetés: Az 1989-es St. Vincent-i deklaráció célul tűzte ki, hogy a cukorbetegséggel szövődött terhességek kimenetele az egészséges várandósokéhoz közelítsen. Vizsgálatunkban az egészséges háttérpopuláció és az 1-es típusú cukorbetegséggel szövődött várandósságok szövődményeinek gyakoriságát és trendjeit hasonlítottuk össze 1996 és 2018 között.
Módszerek: A Tauffer szülészeti regiszterben a kezelőorvosok rögzítik az összes olyan magyarországi szülés anonimizált adatait, ami a 24. terhességi hét után fejeződik be. A jelen elemzésben az 1996 és 2018 közötti összes egyes szülés adatait elemeztük (n=4091 1-es típusú cukorbetegséggel szövődött, n=1 879 183 kontroll) hierarchikus Poisson-regresszió felhasználásával.
Eredmények: Az 1-es típusú cukorbetegséggel szövődött terhességben 2–4-szer gyakoribb volt a halvaszülés, a perinatális halálozás, a terhességi korhoz viszonyított nagyobb születési súly, a császármetszés, a perinatális intenzív osztályos kezelés és az alacsonyabb Apgar-érték előfordulása a kontrollokhoz képest (minden p<0,05). A veleszületett fejlődési rendellenességek előfordulása 51%-kal magasabb, a terhességi korhoz viszonyított alacsony születési súly előfordulása 42%-kal alacsonyabb volt (minden p<0,05). Ezek a különbségek az alacsony Apgar-érték kivételével statisztikailag szignifikánsak maradtak az ismert rizikófaktorokra való többszörös igazítást követően is. 1998 és 2009 között fokozatosan csökkent a két csoport között a császármetszés, az alacsony Apgar-pontszám (mindkét p<0,05) és a perinatális intenzív osztályos felvétel (p=0,052) gyakorisági hányadosa. 2009 után az Apgar-pontszámok tekintetében nem volt különbség a kontroll és az 1-es típusú cukorbetegek csoportja között. A többi kimenetel esetén nem találtunk időbeli változást.
Következtetés: Bár a terhességi korhoz viszonyított magasabb születési súly, a perinatális intenzív osztályos igény és az alacsony Apgar-érték előfordulása a követési idő alatt javult az 1-es típusú cukorbetegséggel szövődött várandósságokban, egyedül az alacsony Apgar-érték esetén értük el a St. Vincent-i deklaráció céljait.
Diabetologia Hungarica 2025; 33(5): 407-422.
