Számít a munkakör? Foglalkozás-egészségügy és a diabetológia határterületi kérdései

Berger Andrásné,^(1,2) Huszti Rita,⁽¹⁾ Mácsai Emília dr.,⁽¹⁾ Butyka Ágnes dr.⁽²⁾

Dél-budai Egészségügyi Szolgálat, Diabetológiai szakrendelés, Budapest,¹ Dél-budai Egészségügyi Szolgálat, Foglalkozás-egészségügyi szakrendelés, Budapest²

Összefoglalás

A különböző foglalkozási ágazatban dolgozók diabetesprevalenciájának felmérését célzó, nemrégiben befejeződött svéd vizsgálatban (n=4 550 892) a gyári munkások, hivatásos gépkocsivezetők, takarítónők diabetesgyakoriságát találták magasabbnak. Az életmóddal kapcsolatos rizikóelemek között újabb faktor a foglalkozásból eredő tényező, hiszen a dolgozók a nap jelentős részét a munkahelyükön töltik. Célul tűztük ki, hogy a szakrendelő foglalkozás-egészségügyi követése alatt álló egyének körében felmérjük a diabetes és az egyéb kardiovaszkuláris rizikótényezők előfordulását korcsoportonkénti és tevékenységi körönkénti megoszlásban.

A foglalkozás-egészségügyi rendelésen 2019 folyamán megjelent egyének körében vizsgáltuk a diabetes, az emelkedett koleszterin‑, triglicerid -és húgysavszintek és a magas vérnyomás előfordulását a 20–40, 40–60 év közöttiek és 60 felettiek korcsoportjában. Négy foglalkozási csoportot képeztünk:

irodai-önkormányzati dolgozók (n=90);
fizikai dolgozók (kertészek, takarítók, konyhai dolgozók, közterület-felügyelők) (n=85);
szociális területen tevékenykedők (szociális munkások, óvodapedagógusok, védőnők) (n=115);
egészségügyi dolgozók (szakrendelőben dolgozó nővérek és orvosok) (n=94).

A populációs átlagot jóval meghaladó diabetesprevalenciát a 40–60 éves korcsoportban, a fizikai dolgozók (22,3%) és a szociális területen munkálkodók körében (18,2%) találtunk. Váratlanul nagy arányban kísérte ezt a magas vérzsír (56,4%, illetve 63%), amíg a magas vérnyomás előfordulása 15,3%, illetve 21,7% volt. Ebben a korcsoportban az irodai munkakör mellett 11,1% volt a cukorbetegség előfordulása, az egészségügyi dolgozók csoportjában a 60 év feletti csoportban mutatkozott a legmagasabb, 12%-os prevalencia. Magas húgysavérték valamennyi csoportban csak elvétve fordult elő.

Az iskolázottság figyelembevétele nélkül, eredményeink alapján a fizikai dolgozók és a szociális szférában tevékenykedők 40–60 év közötti csoportja kiemelt figyelmet érdemel a diabetes és a kóros lipidértékek szempontjából. Adatainkat nagyobb létszámú hazai felmérésben megerősítve megkezdődhetne a korrekciót célzó foglalkozás-egészségügyi stratégiák kidolgozása. Az aktív munkavégzők preventív ellátásának gyakorlati megvalósításában szükségesnek tűnik a szabályozás revíziója, amely követi a gazdasági élet és az egészségügyi statisztikák változásait.

Diabetologia Hungarica 2021; 29(Suppl.1): 11-12.