Debreceni Egyetem, ÁOK, Népegészség- és Járványtani Intézet, Debrecen,1 Tolna Megyei Balassa János Kórház, Szekszárd,2 Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, Általános Finanszírozási Főosztály, Budapest3
Magyarországon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő teljes országot lefedő adatbázissal rendelkezik mind a védőoltások beadásáról, mind az egyes háziorvosok oltási tevékenységéről, mind pedig a súlyos szövődmények miatt kórházba kerülők klinikai adatairól.
A védőoltási program elért és kiaknázatlan hatását kívántuk meghatározni a kórházi ellátást igénylő súlyosságú szövődmények vonatkozásában.
Pilot vizsgálatként a diabeteses felnőttek körében az oltott és nem oltott személyek kórházi ellátását (kórházi felvételi rátáját, stroke, szívelégtelenség, AMI, szepszis, illetve pneumonia miatti kórházi kezelési gyakoriságát, gépi lélegeztetésük gyakoriságát, halálozással záruló kórházi ápolásuk gyakoriságát) vetettük össze olyan módszerek segítségével, amik a kórházba kerülés egyéb rizikófaktorai közül többet (kor, nem, közgyógyellátási jogosultság, kísérőbetegség ISZB, hipertónia, daganatos betegség, végstádiumú krónikus vesebetegség, az ellátó háziorvosi praxis strukturális jellemzői) is figyelembe tudott venni. A pilotban a 2014–2015-ös járvány adatait elemeztük. Az értékelt időszak az influenzajárvány tetőzésének ideje, 2015. 01. 12. – 2015. 03. 22. volt.
Az influenza elleni védőoltásnak szignifikáns volt a védő hatása szívinfarktus (22%), szívelégtelenség (12%), pneumonia (22%) miatti kórházi felvétel szempontjából. A halálozást 27%-kal csökkentette a védőoltás. A védőoltások miatti kockázatcsökkenés, illetve a be nem adott védőoltások miatti kockázatemelkedés népességszintű hatása szintén jelentős volt. A védőoltás 335 halálesetet előzött meg (a diabeteses betegek körében regisztrált összes haláleset 7,6%-át), és a be nem adott védőoltásokkal 978 egyébként bekövetkezett halálesetet lehetett volna még megelőzni (a diabeteses betegek körében regisztrált összes haláleset 22%-át). A védőoltással megelőzött kórházi felvételek száma szívinfarktus esetében 93 (5,8%), szívelégtelenség esetén 71 (3,2%), pneumonia esetén 93 (5,8%) volt. A védőoltás elmaradt beadása miatt bekövetkezett kórházi felvételek esetszáma (vagyis az oltás hiányának tulajdonítható esetek száma) szívinfarktus esetén 277 (17,4%), szívelégtelenség esetén 209 (9,5%), pneumonia esetén 277 (17,4%) volt.
A védőoltásokkal elért egészségnyereségről szóló eredmények a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi surveillance gyakorlatában, a járványügyi munka megszervezésében, illetve az ehhez kapcsolódó (kisebb földrajzi területeken differenciáltan működtetett) kommunikációban hasznosítható. A projekt eredményeként kaptuk azt a feldolgozási módszertant is, ami alkalmazható más influenzajárványok, illetve egyéb védőoltással megelőzhető felső légúti betegség okozta járvány elemzésére is.
Diabetologia Hungarica 2021; 29(Suppl.1): 50-51.