A diabetes és a fogágybetegség kapcsolata a dohányzás tükrében

Battancs Emese dr.,⁽¹⁾ Lengyel Csaba dr.,⁽²⁾ Várkonyi Tamás dr.,⁽²⁾ Nyiraty Szabolcs dr.,⁽²⁾ Gheorghita Dorottya dr.,⁽¹⁾ Eördegh Gabriella dr.,⁽³⁾ Baráth Zoltán dr.,⁽⁴⁾ Antal Márk dr.⁽¹⁾

Szegedi Tudományegyetem, Fogorvostudományi Kar, Konzerváló és Esztétikai Fogászati Tanszék, Szeged,¹ Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ, Szeged,² Szegedi Tudományegyetem, Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, Szeged,³ Szegedi Tudományegyetem, Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani Tanszék, Szeged⁴

Összefoglalás

A parodontitis komoly fogászati problémát jelent a felnőtt populáció körében és számos szisztémás betegséggel hozható összefüggésbe, így például kardiovaszkuláris betegségekkel, psoriasissal, osteoporosissal és a diabetes mellitussal (DM). A dohányzás további súlyosbító tényezőként szerepel, mind a parodontális, mind a szisztémás betegségek esetén.

Vizsgálatunk során a DM és a parodontitis kapcsolatát vizsgáltuk a dohányzás tükrében. Egyes közlemények a két tényező egymásra való hatását, míg mások a súlyosbító hatást is vizsgálták, de a dohányzás szinergista hatását ez idáig nem bizonyította egyetlen vizsgálat sem.

Vizsgálatunkban az elsődleges vizsgálati kritérium a DM és a dohányzás volt, külön vizsgáltuk a DM két fő típusát, az 1- és a 2-es típust. A DM kontrolláltságát három HbA_1c-érték átlagával jellemeztük. A parodontális állapotot klinikai szűrővizsgálat során rögzítettük, amely során a tasakmélységet, szondázási vérzést, tapadásveszteséget, plakk jelenlétét vizsgáltuk. A dohányzás meglétét egy önbevallásos kérdőív alapján rögzítettük. Összesen 128, nemben és korban egymásnak megfeleltetett pácienst vizsgáltunk, 64 diabeteses és 64 kontroll résztvevőt. A dohányzás megléte szerint 2 alcsoportot vizsgáltunk.

Az egészséges nem dohányzó, kontrollcsoportban a parodontális státusz normális eloszlást mutat, dohányzás hatására a fogágy állapota romlik, míg ha a DM is társul a dohányzás mellé, a fogágybetegség súlyossá válik. A jelen vizsgálat alapján a dohányzás a legfőbb, rapidan ható súlyosbító tényező, míg a DM csak enyhébb, módosító tényezőként szerepel. T2DM esetén súlyosabb fogágyállapotra számíthatunk, ezt igazolja, hogy ebben a csoportban szignifikánsan kevesebb fogszám volt igazolható. Szignifikáns összefüggést ugyan nem tudtunk kimutatni a DM kontrolláltsága és a fogágybetegség között, de rosszul kontrollált DM esetén súlyosabb parodontális elváltozásokat detektáltunk.

Vizsgálatunk megerősítette a dohányzás káros hatását. A fogágy állapotát illetően a legrosszabb eredmények a dohányzó DM-es betegek körében voltak megfigyelhetőek, így igazoltuk a DM és a dohányzás szinergizmusát.

Diabetologia Hungarica 2021; 29(Suppl.1): 8-9.