Diabeteses retinopathia szűrése diabeteses betegek körében telemedicinás eszközzel Csongrád megyében

Eszes Dóra Júlia,⁽¹⁾ Szabó Dóra Júlia dr.,⁽²⁾ Russell, Greg,⁽³⁾ Lengyel Csaba dr.,⁽⁴⁾ Várkonyi Tamás dr.,⁽⁴⁾ Paulik Edit dr.,⁽¹⁾ Nagymajtényi László dr.,⁽¹⁾ Facskó Andrea dr.,⁽²⁾ Petrovski Goran dr.,⁽⁵⁾ Petrovski Beáta Éva⁽⁵⁾

Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, Népegészségtani Intézet, Szeged,¹ Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Szemészeti Klinika, Szeged,² Eyenuk Inc., Clinical Development, Woodland Hills, CA, USA,³ Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Belgyógyászati Klinika, Szeged,⁴ Center for Eye Research, Department of Ophthalmology, Oslo University Hospital and Institute for Clinical Medicine, Faculty of Medicine, University of Oslo, Oslo, Norway⁵

Összefoglalás

Bevezetés

A diabetes mellitus (DM) napjaink egyik legnagyobb egészségügyi kihívása világszerte. A WHO előrejelzése szerint 2030-ra a diabeteses retinopathia (DR) lesz a látásvesztés leggyakoribb oka az iparosodott országok aktív lakosságában. Kutatásunk célja a DR gyakoriságának és megjelenési stádiumainak felmérése volt kézi kamerás fundusvizsgálattal Csongrád megyei diabeteses betegek körében. Vizsgáltuk még a DR kialakulásának rizikófaktorait, valamint a diabetológiai és szemészeti szűréseken való részvételi hajlandóságot.

Módszerek

A keresztmetszeti vizsgálatban 18 év feletti betegek vettek részt. A kézi kamerás (Smartscope Pro Optomed, Finnország) fundusvizsgálat eredményei a Spectra DR szoftver (Health Intelligence, Anglia) segítségével kerültek elemzésre. Rögzítésre került a résztvevők visusa, HbA_1c-szintje, a diabetes típusa (T1DM/T2DM), illetve önkitöltős kérdőív segítségével a betegek önértékelt egészségi állapota és egészségmagatartása.

Eredmények

A kérdőívet 787 beteg töltötte ki, illetve vett részt a fundusfotózáson; a képek 46,2%-a volt kiértékelhetetlen. Az 1-es típusú DM (T1DM) és a 2-es típusú DM (T2DM) megoszlása 13,5%, illetve 86,5% volt. A T1DM-es esetek 25%-ában, a T2DM-es esetek 33,5%-ában fordult elő DR. A nem, az életkor és a családi állapot nem mutatott szignifikáns kapcsolatot, míg a szocio-ökonómiai státusz szignifikáns összefüggést mutatott a DR előfordulásával a T1DM csoportnál. Egyik DM csoportban sem volt szignifikáns összefüggés a DR és az egészségi állapot önértékelése, illetve az egészségmagatartás között. Enyhe non-proliferativ retinopathia maculopathia nélkül a DR-esetek 6%-ánál fordult elő a T1DM csoportban, illetve 23%-ban a T2DM csoportban, míg enyhe non-proliferativ retinopathia maculopathiával 82%-ban volt a T1DM csoport DR esetei között és 66%-ban a T2D csoport DR esetei között. A közepes non-proliferativ retinopathia maculopathiával és az aktív proliferativ retinopathia maculopathiával egyaránt 6%, illetve 7% arányban fordultak elő a T1DM-es és T2DM-es páciensek DR csoportjaiban. A HbA_1c-szint hatással volt a diabetológiai szűréseken történő megjelenésre.

Következtetések

A vizsgált populációban a DM és a DR előfordulása megegyezett a magyarországi trendekkel, ugyanakkor a DR látást veszélyeztető, súlyos formái valamivel gyakrabban fordultak elő. A szocio-ökonómiai státusz elsősorban a T1DM-es esetekben volt hatással a DR fokára. A kézi funduskamerák használata a DR-szűrésekre egyszerűnek és dinamikusnak tűnik, a telemedicinális eszközök jobb használhatóságának érdekében azonban szükség van a fundusfelvétel-készítés magasabb hatásfokára, különösen a nem tiszta törőközegek esetében.

Diabetologia Hungarica 2021; 29(Suppl.1): 20-21.