A perifériás szenzoros neuropathia szűrése Q-Sense készülékkel 1-es típusú cukorbeteg gyermekekben és ifjakban

Összefoglalás

Bevezetés: A gyermekkorban induló 1-es típusú diabetes mellitus manifesztációjának utóbbi években tapasztalt anticipációja felveti a késői szövődmények korai szűrésének szükségességét. A neuropathia gyermek-ifjúkorban történő időbeni felismerése és gyakorisága tekintetében a közölt eredmények ellentmondásosak. Kitüntetetten vonatkozik ez a perifériás szenzoros neuropathiára. Betegek és módszer: A szerzők az elmúlt három évben 163 (84 fiú és 79 leány) általuk gondozott 1-es típusú diabeteses betegnél Q-Sense®(Medoc) készülékkel mérték a thenar, valamint a lábhát meleg- és hidegérzését. Életkoruk 8–23 év közötti, diabetesük tartama 5–18 év közötti volt. Részletesen ismertetik a Magyarországon még alig használt készülék működési elvét. Adataik alapján nemcsak a klinikai eredményeket, hanem a készülék működését is minősítik. A 32 °C-os kiinduló hőmérséklethez viszonyítva a csökkent melegérzetet >35 °C feletti esetben, míg a hidegérztet <30 °C alatti észlelés esetén tekintették kórosnak. Eredményeiket a két nem együttes adatainak statisztikai analízisével ismertetik. Eredmények: A vizsgálat kivitelezésekor a legfiatalabb gyermekeknél sem merült fel technikai probléma. A módszer szenzitivitása a lábhát melegérzése esetében 82%, specificitása 79%. A hidegérzés vizsgálatakor mind a thenar, mind a lábhát felett átlagosan normális értékeket mértek (30,67±1,09 vs. 30,63±1,53 °C), míg a szórások nem zárják ki egyes betegeknél a határértéknél alacsonyabb, kóros észlelés lehetőségét. A thenar felett mért melegérzés átlagosan nem éri el a kóros mértéket (33,67±1,11 °C), ugyanakkor a lábhát melegérzésének átlaga csaknem eléri a határértéket (34,99±1,98). Utóbbi eredmények esetében nem találtak összefüggést az alapvető betegadatokkal (életkor, a diabetes tartama, HbA_1c, inzulinigény), de szoros korreláció volt kimutatható a vizsgálat „belső” szórásával. Betegeik 41,1%-ában volt >35 °C a melegérzet jelzettsége, fiúkban nagyobb gyakorisággal, mint leányokban. E pozitív érzetű betegek közül csak 7 esetben volt kóros (≤6,0) a hangvilla teszt. Megállapítások: A Q-Sense készülékkel történő vizsgálat technikailag könnyen kivitelezhető, a mért eredmények jól reprodukálhatók. Rendszeres szűrésre a lábhát melegérzésének vizsgálata a legérzékenyebb módszer. A melegérzés csökkenésével pozitív korrelációban nő a „belső” szórás, aminek hátterében az érzéshatár felismerésének gyengülése is állhat. A vékony mielinhüvelyű hőérző rostok károsodása megelőzi a vastag rostokét, ezért a hangvillavizsgálat pozitivitása már csak jelentős károsodás esetén veti fel a perifériás szenzoros neuropathia jelenlétét. Saját eredmények alapján a lábhát melegérzésének vizsgálata a funkciózavar korai felismerésére alkalmas. Egyéb neuropathiatesztek eredményeivel összevetve további megfigyelések lesznek hivatottak tisztázni e vizsgálat kezelési indikációt is jelentő értékét.