Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet, II. Kardiovaszkuláris-Belgyógyászat, Budapest
A 2-es típusú diabetes prevalenciája már jelenleg is rendkívül magas, a modern életvitelnek köszönhetően folyamatosan növekszik. Ez nem csak egy anyagcsere-betegséget jelent, hanem egy komplex, egész szervezetet érintő kardiovaszkuláris-metabolikus zavart, amely már korán komoly célszervkárosodást okoz, rendkívüli mértékben növeli a morbiditást és mortalitást.
A diabeteses betegek modern szemléletű gondozása során a stabil, jó szénhidrát-anyagcsere biztosítása önmagában nem elégséges. A kardiológussal történő kooperáció javítja a prognózist kardiológiai szempontból tünetes betegek esetében. Ugyanakkor a tünetmentes, nagy betegszámú populáció részletes kardiológiai kivizsgálására a jelenlegi egészségügyi rendszer véges terhelhetősége miatt nincs lehetőség. Továbbá a tünetmentes betegek esetében a részletes kivizsgálás prognosztikus jelentősége sem egyértelmű.
Osztályunk szerencsés adottsága, hogy a kardiovaszkuláris és diabetes profil hosszú ideje együttesen, a legújabb irányelveket szem előtt tartva működik. Klinikai tapasztalataink alapján a betegutakat befolyásoló algoritmusokat dolgoztunk ki.
A betegeket 3 csoportba soroltuk:
I. egyértelműen tünetes, kardiológiai ellátást igényel,
II. rizikóbecslés alapján a kardiológiai alapvizsgálatokat követően további invazív-szemi-invazív vizsgálatok elvégzése szükséges,
III. alacsony rizikójú, kardiológiai beavatkozást nem igényel.
Megfelelő rizikóbecslés, az időben elvégzett alapvető szűrővizsgálatok elengedhetetlenek az invazív beavatkozásokból legtöbbet profitáló betegcsoport kiválasztásához.
A megfelelő rizikóbecslés, a tájékozódó kardiológiai szűrővizsgálatok, a belgyógyászati társbetegségek időben megkezdett optimális, célértékre történő kezelése, valamint a bizonyítottan kardiovaszkuláris morbiditást és mortalitást csökkentő új típusú antidiabetikumok alkalmazása megalapozott előnnyel bír. A holisztikus szemlélet, a társszakmákkal való szoros együttműködés a minőségi élettartamot növelheti.
Diabetologia Hungarica 2020; 28(Suppl.1): 18-19.