Miskolci Egyetem, Egészségügyi Kar, Miskolc,1 Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Miskolc,2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc3
Az 1-es típusú cukorbeteg gyermek gondozása, a szigorú inzulin- és étrendkezelés, a gyakori vércukor-önellenőrzés, valamint az állandó aggódás a vércukorszint-kilengések miatt kihívást jelent az egész család számára. A családnak alkalmazkodnia kell a cukorbeteg gyermek megváltozott életviteléhez.
Vizsgálatunk során arra kerestük a választ, hogy van-e eltérés a cukorbeteg és az egészséges gyermeket nevelő családok működésében, valamint a gyermekek általános jóllét-érzésében.
A cukorbeteg gyermekek a B-A-Z Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Gyermek Diabetes Szakrendelő gondozottai voltak. A kontrollcsoportot két település 1-1 óvodájának, általános és középiskolájának tanulói és szülei adták. A család működését a PedsQL Family Impact Module, Family Functioning 8 tételes alskálájával vizsgáltuk. A gyermekek jóllét-érzését a PedsQL Generic Core Scale 15 tételes kérdőívével néztük meg. Mindkét kérdőívnél a magasabb pontszám jelentett kedvezőbb állapotot. A legkisebb korcsoportokban a szülő-proxy válaszokat, míg a gyermekek és serdülők esetében a saját válaszukat értékeltük. Az adatok feldolgozása az SPSS 24.0 statisztikai szoftverrel történt p≤0,05 szignifikanciaszint mellett. A vizsgálatot a Regionális Kutatás Etikai Bizottság, valamint a kórház és az oktatási intézmények vezetősége engedélyezte.
479 család adatai kerültek feldolgozásra, amely családok közül 24,8% nevelt cukorbeteg gyermeket. A gyermekek átlagéletkora 12,63±4,90 év (3–19 év) volt. Nem találtunk különbséget az óvodások, a gyermekek és a serdülők átlagéletkora között. A nemek aránya is hasonlóságot mutatott. A családok működése között nem volt szignifikáns eltérés, amelyet korcsoportonként is megvizsgáltunk: Óvodás: D (n=28): 74,04±17,16 vs. K (n=85): 72,23±15,51, p=0,602; Gyermek: D (n=29): 70,52±16,59 vs. K (n=28): 72,10±18,94, p=0,737; Serdülő: D (n=61): 75,79±17,13 vs. K (n=247): 74,13±18,45, p=0,524. A vizsgált korcsoportok jóllét-érzésében sem lehetett különbséget felfedezni. A gyermekek jóllét-érzését a jobb családi működés (t=7,807, p<0,001) és a fiú nem (t=−2,723, p=0,007) befolyásolta szignifikánsan. Amikor a cukorbeteg gyerekeket vizsgáltuk, akkor a családi működés (t=2,278, p=0,025) mellett a glikémiás kontroll (t=−3,402, p=0,001) mutatott szignifikáns befolyásoló hatást.
A vizsgálati eredmények azt feltételezik, hogy bár a cukorbetegség gondozása terhekkel jár, de a legtöbb család jól megbirkózik vele, és a működésükben nem mutatható ki eltérés az egészséges gyermeket nevelő családokéhoz képest. A gyermekek jóllét-érzése is hasonlóságot mutat a betegség jelenléte ellenére is. A normális családi működés fontos, hogy a gyermekek jól érezzék magukat akár cukorbetegek, akár egészségesek. A cukorbeteg gyermekek jóllét-érzésére a glikémiás kontroll is hatással van.
Diabetologia Hungarica 2020; 28(Suppl.1): 118-119.