10.24121/dh.2020.S1.79

Változik-e az élsportolók kardiovaszkuláris autonóm és perifériás szenzoros idegrendszeri funkciója kondicionált és dekondicionált állapotban?

Vágvölgyi Anna dr.,(1) Farkas Attila dr.,(2) Tóth Julianna Bernadett,(1) Szűcs Mónika,(3) Orosz Andrea dr.,(4) Varró András dr.,(4) Várkonyi Tamás dr.,(1) Lengyel Csaba dr.(1)

Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, I. Belgyógyászati Klinika, Szeged,1 Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ, Szeged,2 Szegedi Tudományegyetem, ÁOK-TTIK, Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet, Szeged,3 Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, Szeged4

Összefoglalás

Bevezetés

Ismert, hogy a sporthoz való alkalmazkodás a kardiorespiratorikus rendszer mellett a vegetatív idegrendszerben is megmutatkozik. Kevés információ áll rendelkezésünkre az idegrendszer adaptációjáról kontakt sportágak tekintetében.

Kitűzött célok

Munkánk célja az élsportolók kondicionált és dekondicionált állapotbéli autonóm idegrendszeri és perifériás szenzoros adaptációs mechanizmusainak kimutatása.

Módszerek

Az autonóm funkciót az öt Ewing-féle kardiovaszkuláris reflexteszttel, a perifériás szenzoros idegrendszeri funkciót Neurometerrel jellemeztük, aminek során a n. medianus és a n. peroneus áramérzetküszöbét határoztuk meg. A vizsgálatba 22 férfi futballista, 8 férfi kosárlabdázó, 12 női kézilabdázó, 13 női vízilabdázó, valamint aktívan nem sportoló, egészséges 21 kontrollnő és 20 kontrollférfi került bevonásra.

Eredmények

Kondicionált állapotban a futballisták (átlag±SD: 1,71±0,32 vs. 2,15±0,48; p=0,0018), illetve a kézilabdások (1,63±0,26 vs. 1,87±0,51; p=0,0019) Valsalva-hányadosa volt alacsonyabb a kontrollokhoz képest.

Dekondicionált időszakban a Valsalva-hányados futballistáknál és vízilabdásoknál szignifikánsan emelkedett volt a kondicionált értékekhez képest.

Kondicionált állapotban Neurometerrel az indexen a vízilabdázóknál (234,8±36,07 vs. 144,9±50,47 mA; p<0,001) és a futballistáknál szignifikánsan magasabb érzetküszöb igazolódott, míg a halluxon a futballistáknál mutatkozott szignifikánsan emelkedett érzetküszöb a kontrollokhoz képest.

Dekondicionált időszakban a futballistáknál és vízilabdázóknál az indexen szignifikáns érzetküszöb-csökkenést találtunk a kondicionálthoz képest.

Értékelés

A kondicionált időszaki csökkent Valsalva-hányados kézilabdásoknál és futballistáknál szimpatikus túlsúlyra utal a kontrollokhoz képest. Futballisták és vízilabdások esetében a dekondicionált időszakban a Valsalva-hányados emelkedése a szimpatikus dominancia csökkenését jelzi. Futballistáknál és vízilabdásoknál észlelt érzetküszöb-csökkenés a perifériás szenzitivitás növekedésére utal a dekondicionált időszakban.

Diabetologia Hungarica 2020; 28(Suppl.1): 115-116.