10.24121/dh.2020.S1.7

Az első magyar – genetikailag is igazolt – parciális lipodisztrófiás eset. Az Európai Lipodisztrófia Konzorcium és Regiszter (EClip) jelentősége

Csajbók Éva dr.,(1) Dézsi Lívia dr.,(2) Araujo-Vilar, David dr.(3)

Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, I Belgyógyászati Klinika, Szeged,1 Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, Neurológiai Klinika, Szeged,2 University of Santiago de Compostela, Center for Research in Molecular Medicine and Chronic Disease, Spain3

Összefoglalás

Bevezetés

A lipodisztrófia extrém ritka betegség, amely a test zsírtartalmának csökkenésével, illetve potenciálisan súlyos metabolikus következményekkel (diabetes, hypertriglyceridaemia, steatohepatitis) jár. Tekintettel a betegség ritkaságára, felismerése és igazolása nagyon nehéz. Az Európai Lipodisztrófia Konzorcium, illetve Regiszter (EClip) célja ezen betegek identifikálása és klinikai adataik követése.

Kitűzött célok

Az első, genetikailag is identifikált magyar beteg esetét ismertetjük.

Módszerek

A 42 éves nőbeteget spontán jelentkező hypoglykaemiák és a testösszetételének furcsa alakulása – zsírszövetvesztés és fizikai aktivitás nélkül is jelentkezett izomszaporulat – miatt vizsgáltuk. Anamnézisében korábban átmenetileg, de tartósan magas prolaktin (PRL: 800–900 mIU/l) szerepelt, amelyet bromergocriptinnel sikerült rendezni. Első, spontán terhessége kapcsán gesztációs diabetes jelentkezett, amely a szülés után megszűnt. Második terhessége során ismét diabetes jelentkezett, szokatlanul magas inzulinigénnyel (teljes napi dózis: >100 NE). 2017 év végén a beteg testösszetétele: BMI: 20,5 kg/m2, teljes testzsír: 8,8% (android: 17%, gynoid: 20%), nagyon magas izomtömeg (32,5 kg).

Eredmények

A részletes endokrinológiai kivizsgálás normális hipofízis‑, petefészek‑, mellékvesekéreg- és pajzsmirigy-funkciót igazolt. Éhomi vércukra 5,4 mm/l, HbA1c-je 5,4%, C-peptid-szintje 3,2 ng/ml volt, normál vese- és májfunkciós értékek, illetve vérzsírszintek mellett. A 180 percig végzett hosszú cukorterhelés (75 g-os OGTT) a 3. órában tünetekkel járó hypoglykaemiát igazolt (vércukor: 0 min: 5,2, 30 min.: 10,6, 60 min.: 12, 90 min: 9,5, 120 min.: 7,5, 180 min.: 2,6 mmol/l) az alábbi szérum-inszulinszintek mellett: 22–162–189–228–21–3 mIU/l. A beteg alkata felvetette akromegália gyanúját, de a normális hGH-ritmus (8, 10, 13, 15, 17, 20 h: <0,05, 23 h: 0,12 ng/ ml) és IGF-1-szint (IGF-1: 126 ng/ml) ezt kizárta. Hasi, mellkasi, sella-MRI, pankreász-endoszonográfia, szomatosztatin-szcintigráfia sem mutatott eltérést. Az insulinoma, Cushing-szindróma és akromegália kizárása után felvetődött a Dunningam-szindróma lehetősége. Genetikai vizsgálatát kezdeményeztük, amelyre – magyarországi lehetőség hiányában – Spanyolországban került sor. Az LMNA gén szekvenálása a Dunningam-szindróma klasszikus variánsára tipikus eltérést (c.1444C>T [p.Arg482Trp] heterozygosity) igazolta.

Értékelés

Az eset kapcsán adódott lehetőségünk az Európai Lipodisztrófia Konzorciumhoz és Regiszterhez csatlakozni (European Consortium of Lipodystrophies [ECLip], EClip Registry).

Diabetologia Hungarica 2020; 28(Suppl.1): 16-17.