Folyamatos glükózmonitorozás és hagyományos ujjbegyes vércukormérés adatainak összehasonlítása 1-es típusú cukorbeteg terhesekben. Korai adatok

Összefoglalás

Bevezetés

Terhességben a rossz vércukorháztartás a magzatra és az anyára is veszélyes, nő a spontán abortusz és a fejlődési rendellenességek kockázata, gyakoribb az anyai és a magzati megbetegedés/halálozás. Fontos, hogy a fogantatás „ideális” pillanatban történjen, amivel a cukorbeteg anyának és a magzatnak is a nem cukorbeteg terhesekkel azonos esélyeket adunk. 1-es típusú cukorbetegségben azonban továbbra sem ideális a magzati szövődmények alakulása. Az utóbbi években egyre gyakoribb a folyamatos glükózmonitorozás (CGM) alkalmazása prekoncepcionálisan és várandósság alatt hazánkban is.

Kitűzött célok

Várandósság alatt alkalmazott hagyományos ujjbegyes vércukormérés (SMBG: self-monitoring blood glucose) és CGM-kezelés mellett vizsgáltuk a HbA_1c alakulását az első és harmadik trimeszterben, az anyai és magzati szövődményeket, illetve az inzulinigény alakulását.

Módszerek

22 várandós 1-es típusú cukorbeteg nő adatait összesítettük, közülük 4-en kétszer szültek. A vizsgálatba 12 SMBG és 14 CGM mellett kiviselt terhesség adatait vontuk be. Azok kerültek a vizsgálatba, akik a 12. hét előtt jelentkeztek gondozásba, és a CGM csoportban már a 10. hét előtt CGM-et használtak. Az anyák átlagéletkora a szüléskor 30,58±6,04 év (átlag±SD) volt, az átlagos diabetestartam szüléskor 13,19±6,57 év volt. A statisztikai elemzéshez IBM SPSS v25 programcsomagot használtunk. Az adatok normális eloszlását Shapiro–Wilks-teszttel ellenőriztük. A vizsgálatokhoz Student-féle t-tesztet, Mann–Whitney U-tesztet és khí-négyzet próbát használtunk.

Eredmények

A HbA_1c az első trimeszterben szignifikánsan magasabb volt az SMBG-s csoportban (7,57±1,08 vs. 6,6±0,62, p=0,014), a HbA_1c értéke a harmadik trimeszterben nem mutatott különbséget. (6,35±0,98 vs. 6,32±0,67). A HbA_1c-érték szignifikánsan javult az első és harmadik trimeszter adatait összevetve az SMBG-s csoportban (7,57±1,08 vs. 6,35±0,98 p=0,010). Az SMBG-s és a CGM-es csoportokban a koraszülés gyakorisága (3 vs. 6), az anyai hypertoniás szövődmény gyakorisága (2 vs. 1) és a császármetszésesek száma (8 vs. 12) nem különbözött. A terhesség alatti inzulinigény az 1. és a 3. trimeszterben is nagyobb volt az SMBG-s csoportban (1. trimeszterben: 50 [35–110] NE vs. 36,5 [11–58] NE, p=0,006, 3. trimeszterben: 76,5 [48–280] vs. 57 [28–92] NE, p=0,042). Az anyai testsúlygyarapodás nem különbözött a két csoportban. Az újszülöttek testsúlya nem különbözött a két csoportban (3450±656 g vs. 3898±578,7 g, p=0,08). Az újszülöttek szövődményeinek gyakoriságában nem volt különbség a két csoport között.

Értékelés

1-es típusú cukorbetegségben továbbra is – még ideális HbA_1c mellett is – gyakori a magzati és anyai szövődmény. Tendenciájában úgy tűnik, hogy CGM rendszerben egyenletesebb a vércukorháztartás, és kevesebb a neonatális intenzív osztályos igény, de ennek bizonyítására nagyobb esetszámú vizsgálat szükséges.