Az inzulinpumpa-kezelés és a folyamatos szöveti cukormonitorozás hatása az anyagcsere-állapotra és az életminőségre diabeteses gyermekekben. Az eszközök használata során fellépő bőrgyógyászati szövődmények

Összefoglalás

Bevezetés

Az utóbbi években egyre szélesebb körben alkalmazzuk a szubkután inzulinpumpát és a folyamatos szöveti cukormonitorozást a diabeteses gyermekek gondozásában.

Kitűzött célok

Az inzulinpumpát (P), folyamatos glükózszenzort (SZ), illetve mindkettőt együttesen használó (PSZ) gyermekek vizsgálata és összehasonlítása a kontrollcsoporttal (K) a szénhidrátanyagcsere-állapot és az életminőség tekintetében, valamint az eszközök alkalmazásához társuló bőrgyógyászati szövődmények felmérése.

Módszerek

95 beteg vett részt a vizsgálatban (P: 49, SZ: 6, PSZ: 12, K: 28 fő). Az életkor (átlag±SD): 12,8±3,5 év (P: 13,0±3,5; SZ: 12,5±3,9; PSZ: 10,5±3,8; K: 13,5±3,1 év), a diabetestartam: 7,9±3,7 év (P: 8,8±3,4; SZ: 7,0±4,4; PSZ: 6,7±3,5; K: 6,8±4,0 év), fiú/lány arány: 48/47 (P: 20/ 29; SZ: 5/1; PSZ: 8/4; K: 15/13) volt. Az anyagcsere-állapot felméréséhez az utolsó egy éven belüli HbA_1c-értékek átlagát, illetve az elmúlt egy évben fellépett diabeteses ketoacidosis (DKA) / súlyos hypoglykaemiás epizódok számát vettük alapul. Az életminőség vizsgálatához a 8–18 éves korosztályra alkalmazható PedsQL Diabetes Module 3.0 magyar változatát használtuk, személyes interjú formájában 85 gyermeknél. A bőrgyógyászati szövődményekről szóban számoltak be a gyermekek és szüleik.

Eredmények

A szenzorviselők átlagos HbA_1c-értéke (6,9%) szignifikánsan alacsonyabb (p<0,05), mint a nem viselőké (8,0%); a DKA/súlyos hypoglykaemia gyakoriságában az egyes csoportok között nem volt jelentős eltérés. A szenzort viselők életminősége (76,0) szignifikánsan (p<0,05) jobb volt, mint a nem viselőké (68,9). Az inzulinpumpát szenzor nélkül használó gyermekek és a kontrollcsoport közt levő különbség sem HbA_1c-értékek (7,8% és 8,5%), sem életminőség (69,2 és 68,4) tekintetében nem volt szignifikáns. Egyéb tényezők, úgymint a nem, az autoimmun társbetegségek jelenléte vagy a sportolás nem volt hatással sem a HbA_1c‑, sem az életminőségi értékekre. Korábbi vagy jelenlegi bőrgyógyászati szövődményekről a megkérdezett pumpát viselő gyermekek 73,6%-a és a szenzort viselők 75%-a számolt be. Az említett leggyakoribb panaszok a bőrpír és a viszketés. 4 gyermeknél a panaszok olyan fokúak voltak, hogy emiatt szüneteltették, illetve abbahagyták a szenzor használatát.

Értékelés

Vizsgálatunk alapján az újabb és korszerűbb kezelési módok (ezen belül is elsősorban a folyamatos glükózmonitorozás) optimálisabb anyagcsere-állapotot és életminőséget biztosítanak a diabeteses gyermekek számára. A betegek egy részénél azonban a szenzor- (és inzulinpumpa-) használattal összefüggésben bőrgyógyászati szövődmények lépnek fel, amelyek az eszközök használatát korlátozhatják.