Távmonitorozással támogatott életmódi intervenció metabolikus szindrómás betegekben

Kósa István dr.,^(1,5) Máthéné Köteles Éva,⁽²⁾ Vágvölgyi Anna dr.,⁽³⁾ Ábrahám Judit dr.,⁽¹⁾ Szűcs Mónika,⁽⁴⁾ Rafael Bea dr.,⁽¹⁾ Barnai Marika dr.,⁽²⁾ Lengyel Csaba dr.⁽³⁾

Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, Preventív Medicina Tanszék, Szeged,¹ Szegedi Tudományegyetem, ETSZK, Fizioterápiás Tanszék, Szeged,² Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, I. Belgyógyászati Klinika, Szeged,³ Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, Orvosi Fizika és Orvosi Informatika Intézet, Szeged,⁴ MHEK Honvédkórház, Kardiológiai Rehabilitációs Intézet, Balatonfüred⁵

Összefoglalás

Bevezetés

A metabolikus szindróma (MetS) az elkövetkező 15 évben 1,8-szorosára növeli a kardiovaszkuláris halálozás előfordulását. A MetS kezelésének a kulcsa az életmódváltás, a tréning jellegű fizikai aktivitás, ugyanakkor eddig nem rendelkezünk olyan módszerrel, amellyel nagy tömegek életmódváltozása eredményesen támogatható.

Kitűzött célok

Elérhető árú szívfrekvencia-monitorozó rendszer és hozzá kapcsolódó, felhőalapú adattovábbító rendszer alkalmazásával elérhető hatások felmérése metabolikus szindrómás betegeken.

Módszerek

Vizsgálatunkba 55 személyt (35 férfi, 20 nő) vontunk be (átlagéletkor: 49,19±7,94 év). A betegek a vizsgálat indításakor részletes állapotfelmérésen estek át, amely tartalmazta az antropometriás adatok rögzítését (testsúly, BMI, has- és csípőkörfogat), funkcionális teszteket (6 perces járástávoláság [6MWD] és terheléses EKG). Rögzítettük a betegek laboreredményeit (vércukor, HbA_1c, összkoleszterin, HDL-koleszterin, triglicerid). A betegekkel gyógytornász egyénileg egyeztetett az otthoni körülmények között a hét 3–5 napján elvégzendő, heti minimum 150 perc időtartamú tréningekről, és betanította a tréning alatti szívfrekvencia-monitorozás technikáját. A tréning alatti szívfrekvenciát szívfrekvencia-szenzor (mellpánt vagy okosóra) segítségével rögzítettük, majd az adatokat egy ingyenes alkalmazással egy felhőszolgáltatásba töltöttük fel. A gyógytornász heti rendszerességgel tekintette át a mérési eredményeket, majd vette fel telefonon vagy e-mailben a kapcsolatot a beteggel. A betegek három hónapig az otthonukban önállóan végezték a tréningeket, majd három hónap elteltével az indulási vizsgálatokat megismételtük.

Eredmények

A heti átlagos tréningidő 151,96±116,17 perc volt. A tréning után szignifikáns változás volt kimutatható a következő paraméterekben: Testsúly (98,72±21,7 kg – 97,45±21,76, p<0.01), BMI (32,98±6,69 – 32,58±6,73 p<0,01), csípőkörfogat (114,73±13,75 cm – 112,15±13,20 cm, p<0.001), derékkörfogat (112,82±14,82 cm – 110,61±15,53 cm, p<0,001), 6MWD (539,69±78,62 m – 569,72±79,96, p<0,001), maximális terhelhetőség (11,02±2,60 MET – 12,14±2,00 MET, p<0,001), terhelési idő (13,74±3,29 perc – 15,66±2,64 perc, p<0,001), vércukorszint (6,16±1,26 mmol/l – 5,44±1,31 mmol/l, p<0,001), HbA_1c (6,22±0,68% – 5,87±0,78%, p=0,01), HDL-koleszterin-szint (1,28±0,31 mmol/l – 1,68±0,36 mmol/l, p<0,001). Az összkoleszterin- és a trigliceridszint nem változott szignifikánsan. A heti átlagos tréningidő növekedésével a 6 perces járástávolság változása mutatott szignifikáns korrelációt (R=0,30, p=0,03).

Értékelés

3 hónapos telemedicinálisan monitorozott fizikai tréninggel szignifikáns változások érhetők el a metabolikus szindróma számos paraméterében metabolikus szindrómás betegekben. Telemonitorozás használata esetén a tréningadherencia kiváló. A különböző monitorozási technikák összehasonlítása további vizsgálatokat igényel.

Diabetologia Hungarica 2020; 28(Suppl.1): 66-67.