Nincs különbség a komplementrendszer aktivitásában 2-es típusú cukorbetegségben a nem cukorbetegekhez képest infekciómentes állapotban

Hosszúfalusi Nóra dr.,⁽¹⁾ Barkai László József dr.,⁽¹⁾ Sipter Emese dr.,⁽¹⁾ Csuka Dorottya dr.,⁽¹⁾ Baló Timea dr.,⁽¹⁾ Lukács Krisztina dr.,⁽¹⁾ Kempler Miklós dr.,⁽¹⁾ Pánczél Pál dr.,⁽¹⁾ Pilely, Katrine dr.,⁽²⁾ Garred, Peter dr.,⁽²⁾ Prohászka Zoltán dr.⁽¹⁾

Semmelweis Egyetem, ÁOK, III. Belgyógyászati Klinika, Budapest,¹ University Hospital of Copenhagen, Department of Clinical Immunology, Laboratory of Molecular Medicine, Copenhagen, Denmark²

Összefoglalás

Bevezetés

Cukorbetegségben a bakteriális fertőzések gyakoribbak és súlyosabbak lehetnek, mint a nem diabeteses populációban. Korábbi vizsgálatunkban csökkent komplementaktivitást találtunk kórházi felvételt igénylő bakteriális infekció („index infekció”) alatt 2-es típusú diabetes mellitusban (T2DM) a nem cukorbeteg (ND) csoporthoz képest. E jelenség hátterében az alternatív és a fikolin-3-mediált lektinút csökkent in vivo aktiválhatósága állt.

Kitűzött célok

A jelen vizsgálatunk célja, hogy összehasonlítsuk a komplementrendszer aktivitását az index infekciót túlélt betegekben, legalább 3 hónap elteltével, infekciómentes állapotban.

Módszerek

A T2DM csoportban 197 (életkor: 73 év, HbA_1c: 7,6%), az ND csoportban 196 betegnél (életkor: 73 év, HbA_1c: 5,6%) vizsgáltuk a komplementrendszer aktivációs útvonalait az infekció alatt. A T2DM csoportból 103 betegnél (életkor: 71 év, HbA_1c: 6,9%), az ND csoportból 82 betegnél (életkor: 65 év, HbA_1c: 5,4%) tudtuk elvégezni a méréseket infekciómentes periódusban is. Az alábbi komplementparamétereket vizsgáltuk: a fikolin-3-mediált lektin (F3-LP), a mannóz-kötő lektin mediált (MBL-LP), a klasszikus (CP) és az alternatív úthoz (AP) kapcsolt komplementaktiválódást. Mértük továbbá a komplementaktivitást jellemző aktivációs végtermék, a szolúbilis (s) C5b-9 szérumszintjét. A vizsgált paraméterek mediánját tüntetjük fel, a statisztikai elemzést GraphPad Prism 5 szoftverrel végeztük.

Eredmények

Nem találtunk különbséget infekciómentes periódusban a T2DM és az ND csoport között az F3-LP (T2DM: 75% vs. ND: 86%), az MBL-LP (75% vs. 56%), az AP (86% vs. 79%) és a CP (CH50: 28,0 vs. 41,5 U/ml) aktiválhatóságában. Ugyancsak nem volt különbség az (s) C5b-9 szérumkoncentrációban (T2DM: 315,3 vs. ND: 298,4 ng/ml). Utóbbi paraméter az infekciómentes periódusban csökkent szintet mutatott ugyanazon beteg infekció alatt mért értékéhez képest, mindkét csoportban (T2DM: 315,3 vs. 430,8 ng/ml, p<0,001; ND: 298,4 vs. 486,1 ng/ml, p<0,001).

Értékelés

A komplementrendszer aktiválódását mutattuk ki ugyanazon betegekben – bakteriális infekció miatt kórházi felvételt igénylő és azt túlélő egyénekben – 2-es típusú diabetes mellitusban és cukorbetegség nélkül. Infekciómentes időszakban a komplementműködés nem különbözött a cukorbeteg és a nem-cukorbeteg csoportok között.

A vizsgálatot támogatta

EFSD New Horizons Dr. Korányi András Alapítvány.

Diabetologia Hungarica 2020; 28(Suppl.1): 51-52.