A kardiális repolarizációt jellemző EKG-paraméterek változása egészséges személyen, valamint szövődménymentes, illetve autonóm neuropathiával társult 1-es típusú cukorbetegségben – esettanulmány

Összefoglalás

Bevezetés

A nyugalmi EKG repolarizációt jellemző paraméterek (QT, QTc, Tpeak-to-Tend; TpTe) összefüggést mutatnak a kamrai aritmiákkal. Cukorbetegekben a malignus kamrai ritmuszavarok megjelenése korrelál az autonóm neuropathia jelenlétével.

Kitűzött célok

Esettanulmányunkban egészséges, valamint szövődményektől mentes 1-es típusú cukorbeteg (DM1) és autonóm neuropathia (AN) miatt is kezelt cukorbeteg személy EKG-paramétereit hasonlítottuk össze terhelés során.

Módszerek

A vizsgálatban részt vevő személyek életkora hasonló volt (33–43 év), a cukorbetegek közel azonos diabetestartammal rendelkezők voltak (18 és 20 év). A vizsgálatokat megelőző fél évben a cukorbetegek standard neuropathiavizsgálaton estek át. A terheléses vizsgálat indikációja bizonytalan mellkasi fájdalom volt, a terhelést az MDE Heidelberg ergometriás rendszerén végeztük, módosított Bruce szerinti protokollal. A terhelés során mértük a szívfrekvencia (HR), a QRS, QT, QTc és TpTe idők változását.

Eredmények

Kontrollegyénhez, valamint egyéb szövődménytől mentes 1-es típusú cukorbeteghez képest az autonóm neuropathiában is szenvedő betegünk esetében a terhelés csúcsán a HR kevésbé emelkedett (∆HR: kontroll=54/perc, DM1=71/perc, AN=36/perc), a QT és a TpTe idő kevésbé rövidült (∆QT: kontroll=−63 msec, DM1=−99 msec, AN=−9 msec, ∆TpTe: kontroll=−44 msec, DM1=−42 msec, AN=−7 msec), a QTc idő megnyúlt (∆QTc: kontroll=−39 msec, DM1=−56 msec, AN=45 msec). A QRS szélessége a vizsgálat során mindhárom betegben azonos mértékben változott.

Értékelés

Az általunk használt terheléses EKG rendszer alkalmas lehet a cukorbetegség szövődményeként kialakuló neuropathia kardiális hatásainak korszerű felmérésére. További betegek bevonásával többek közt vizsgálható lehet, hogy a neuropathia súlyossága összefüggést mutat-e a mért EKG-paraméterekkel.