Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, Egészség-gazdaságtani Intézet, Szeged
Az 1-es típusú diabeteses gyermekek gondozása nevelőik számára egyedi kihívásokkal jár, amelyek a mindennapi teendőkkel, felelőséggel, valamint a folyamatos felügyelettel és a gondozással kapcsolatosak.
Kutatásainkban 1-es típusú diabetesszel élő gyermekek szüleinek és pedagógusainak diabetesmenedzsmenttel kapcsolatos döntéseit vizsgáltuk. A szülőkkel végzett vizsgálatunk célja a diabetesmenedzsment eszközeiről alkotott vélemények és tapasztalatok megismerése, valamint az eszközválasztást befolyásoló tényezők feltárása volt. Pedagógusokkal végzett kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a pedagógusok hogyan járulnak hozzá a diabeteses gyermekek óvodai és iskolai integrációjához, illetve milyen attitűdöt mutatnak a diabetesszel és gondozásával kapcsolatban.
318, a diabeteses gyermeket elsődlegesen gondozó szülő vett részt kutatásunkban, amihez online kérdőívet és félig-strukturált mélyinterjút alkalmaztunk. A demográfiai és diabetesszel kapcsolatos adatok mellett vizsgáltunk pszichológiai tényezőket és kezelési megoldások közötti választási attitűdöket is. Pedagógusokkal kapcsolatos kutatásunkban fókuszcsoportos interjúkat alkalmaztunk. Emellett egy diabetesedukációs program hatását is vizsgáltuk pedagógusok diabetestudására, -attitűdjére és diabetesellátással kapcsolatos magabiztosságára. Ehhez strukturált kérdőívet alkalmaztunk.
Eredményeink szerint a szenzort használó szülők összetettebbnek érezték a diabetesmenedzsment problémáit, mint a vércukormérőt használók. A pumpát használó szülők pedig kompetensebbnek érezték magukat a diabetesmenedzsmentben, mint a pent használók. A szenzor és a pumpa mellőzését meghatározó indokok bejósló tényezői között a diagnózisban töltött idő, a gyermek életkora és a diabetesmenedzsment-kompetencia szerepeltek. Eredményeink rámutatnak a kezelési módok választását alapvetően befolyásoló tényezőkre és feltárják az összefüggéseket a motivációk és az egyéni döntések között. A pedagógusokhoz kapcsolódó kutatás eddig feldolgozott adatai szerint a pedagógusok többet szeretnének tudni a diabetesről, és többnyire szívesen támogatják a diabetesszel élő, a betegséget önállóan menedzselő gyermekeket.
Összefoglalva kutatási eredményeinket a szülők diabetesmenedzsment-technológiákkal kapcsolatos attitűdje, valamint a pedagógusok diabetesszel kapcsolatos tudása, diabeteshez és annak gondozásához való hozzáállása meghatározza az 1-es típusú diabetesszel élő gyermekek egészségügyi menedzsmentjének gördülékenységét és hatékonyságát.
Diabetologia Hungarica 2020; 28(Suppl.1): 48-49.