Szent Lázár Megyei Kórház, Salgótarján,1 Semmelweis Egyetem, ETK, Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék, Budapest2
A cukorbetegek étrendje alig különbözik az egészségesek étkezésétől: kerülendők a finomított cukrok, a cukrozott üdítőitalok, az édes sütemények, előnyben részesítendők a szénhidrátokat természetes formában tartalmazó élelmiszerek, a rostban gazdag zöldségek, gyümölcsök. A szukróz (nádcukor, szacharóz) fogyasztása helyett más szénhidrátok izokalóriás mennyiségét ajánlott választani. Az elemi cukrot tartalmazó ételek gyors és jelentős vércukor-emelkedést okozhatnak. A finomított szénhidrátokat (pl. az elemi állapotú cukrot), hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerekkel és italokkal szemben a természetes alapanyagok előnyben részesítése ajánlott. Az édes íz pótlására az energiamentes és alacsony energiatartalmú édesítőszerek használata javasolt, mert ezek csökkenthetik a napi szénhidrát- és energiafelvételt. Az édesítőszereket a korábbi – nevezéktanilag is összekeverhető – cukorhelyettesítő és cukorpótszer, illetve természetes és mesterséges édesítőszer csoportok helyett ma: energiamentes (étrendi beszámítás nélkül) és étrendbe beszámítandó csoportokat különböztetünk meg.
A rendkívül gyorsan fejlődő és változó élelmiszerkínálat miatt, a cukorbetegek ismereteinek vizsgálata az édesítőszerekről, a hozzáadott és természetes cukrokról.
A cukorbetegek édesítőszerekkel kapcsolatos ismereteit, fogyasztási szokásait, az élelmiszerek hozzáadott és természetes cukortartalmának megítélését vizsgáló hazai felmérések, kutatások, ajánlások irodalmi áttekintése.
Kevés hazai tanulmány, felmérés érhető el az édesítőszerek felhasználásával kapcsolatban. Egy vizsgálat alapján a cukorbetegek ismerete nem több az édesítőszerekről a nem cukorbeteg válaszadókhoz képest. Az édesítőszerek energiatartalmára vonatkozó kérdések, a hozzáadott és természetes cukrokkal kapcsolatos ismereteik között sem volt különbség. A leggyakrabban használt édesítőszerekként: a szacharin és a ciklamát-alapú édesítőket jelölték meg, de az eritrit, a xilit és a stevia is többször előfordult a felhasználás gyakoriságát érintő válaszokban. A xilit energiatartalmát a diabeteses válaszadók 42,9%-a nem tudta jól meghatározni, a steviát pedig 63,9%-uk ítélte meg helytelenül. Nem volt olyan szakmai ajánlás, ami gesztációs diabetesben csak a stevia és az eritrit használatát javasolná.
A kevés publikáció alapján is feltételezhető, hogy sokan tájékozatlanok a témában. Az orvosi táplálásterápiára vonatkozó ajánlások alapján is fontos a cukorbetegek minél pontosabb tájékoztatása a dietetikai tanácsadások alkalmával. Aktuális, egységes információk és tájékoztatók biztosítása a cukor- és az édesítőszer-fogyasztással kapcsolatban.
Diabetologia Hungarica 2020; 28(Suppl.1): 34-35.