A semaglutid hatékonysága és biztonságossága a mindennapi klinikai gyakorlatban

Összefoglalás

Bevezetés

A heti egyszeri adagolású glükagonszerű peptid-1-receptoragonista (GLP-1-RA) semaglutid hatékonyságát és biztonságosságát több randomizált, kontrollált klinikai vizsgálat bizonyította, de a készítménnyel a való életben szerzett tapasztalatokról kevés adat áll rendelkezésünkre.

Kitűzött célok

Célunk volt, hogy a semaglutid alkalmazását a mindennapi klinikai gyakorlatban értékeljük.

Módszerek

Retrospektív módon elemeztük azon felnőtt, 2-es típusú diabeteses betegeink adatait, akiknél a Békés Megyei Központi Kórház, Dr. Réthy Pál Tagkórház Diabetológia Ambulanciáján 2019. április és 2019. november között semaglutid került beállításra. Azon betegek adatait dolgoztuk fel, akik legalább egy tervezett kontrollvizsgálaton megjelentek a semaglutid beállítását követően, és rendelkezésre álltak testsúlyra, glikémiás paraméterekre és a hypoglykaemiára vonatkozó adataik.

Eredmények

A vizsgált időszakban összesen 90 betegnél indult semaglutidkezelés, a bevonási kritériumoknak 45 beteg felelt meg. A bevont betegek 68,8%-a nő volt, kiinduláskor az átlagéletkor 54,5±11,6 év, míg az átlagos diabetestartam 11,8±8,9 év volt. A semaglutid beállítása előtt 28 beteg (62,6%) használt injektábilis kezelést (11 [24,4%] beteg bázis-bólus rezsimet, 17 beteg [37,7%] GLP-1-RA-t, 4 beteg [8,8%] inzulint és GLP-1-RA-t is alkalmazott), továbbá 11 (24,4%), 19 (42,2%) és 14 (31,1%) beteg használt 1, 2 vagy 3 orális antidiabetikumot (OAD). A kontrollvizitre (V2) a kiindulási vizittől számítva átlagosan 111 nap múlva került sor. A semaglutid 35 betegnél (77,7%) 0,5 mg-ig, 10 betegnél (22,2%) pedig 1 mg-ig lett feltitrálva. A 3,5 hónapos átlagos követési idő alatt 30 beteg (66,6%) 1 OAD-t, míg 15 beteg (33,3%) 2 OAD-t használt. A kiindulási 7,97±1,03%-os HbA_1c a V2-re 7,16±1,11%-ra csökkent (becsült átlagkülönbség −0,83% [−1,15–−0,51], p<0,0001). A HbA_1c <7%-os célértéket 20 beteg (44,4%), míg a ≤6,5%-os értéket 14 beteg (31,1%) érte el. A testsúly 112,5±22,5 kg-ról 109,2±21,8 kg-ra csökkent (becsült átlagkülönbség: −3,44 kg [−4,74–−2,13], p<0,0001). Testsúlycsökkenést 33 beteg (73,3%) ért el. A vizsgált időszakban mindössze 5 betegnél (11,1%) jelentkezett dokumentált, enyhe hypoglykaemiás epizód, ők mindannyian bázis-bólus inzulinkezelési rezsimet alkalmaztak. Súlyos hypoglykaemia 1 esetben fordult elő. Nemkívánatos hatásként 8 beteg (17,7%) számolt be enyhe gasztrointesztinális tünetekről.

Értékelés

A mindennapi klinikai gyakorlatban a semaglutid 2-es típusú diabeteses betegek esetében szignifikáns mértékben javította a glikémiás kontrollt és testsúlycsökkenést eredményezett. A semaglutid biztonságossági profilja hasonló volt a klinikai vizsgálatokban tapasztaltakhoz.