A viszcerális és szubkután zsírszöveti eloszlás szerepe a szubklinikus atherosclerosis kialakulásában 2-es típusú diabetes mellitusban és obezitásban

Összefoglalás

Bevezetés

Az abdominális obezitás és a 2-es típusú diabetes mellitus a kardiovaszkuláris betegségek fontos kockázati tényezői. A viszcerális zsírszövet (VAT) jelentősebb kardiometabolikus kockázatot hordoz, mint a szubkután zsírszövet (SAT). A szubklinikus atheroscerosist jelző arteria carotis intima-media vastagság (cIMT) szintén kardiovaszkuláris kockázati tényezőként értékelendő.

Kitűzött célok

A jelen vizsgálatunk célja a VAT/SAT (VSR) arányának egyes metabolikus paraméterekre, valamint a cIMT-re gyakorolt hatásának vizsgálata volt elhízásban és cukorbetegségben.

Módszerek

Tanulmányunkba 43 obezitásban (BMI: 38,1 kg/m², átlagéletkor: 52 év), valamint 53 2-es típusú diabetesben szenvedő beteget (BMI: 34,1 kg/m², átlagéletkor: 50,6 év) vontunk be. A viszcerális és a szubkután zsír mennyiségi meghatározása az LI-es csigolya magasságában készült axiális síkú CT-képekből történt. A szeleten belül ROI-k (region of interest) manuális kijelölése után történt az egyes zsírszöveti régiók szegmentálása. A cIMT meghatározását B módú Doppler-ultrahanggal végeztük. Laboratóriumi vizsgálat keretében meghatároztuk a lipidpanelt, a HbA_1c-t és az éhgyomri vércukorértéket.

Eredmények

Vizsgálataink közel szignifikáns negatív korrelációt mutattak ki a VSR és a BMI között obezitásban (p=0,055), míg ugyanez az összefüggés diabetesben igen markánsnak adódott (p=0,00 058). Pozitív összefüggést találtunk a VSR és az életkor (p=0,025), valamint a diabetes fennállási ideje (p=0,011) között. A viszcerális zsírtöbblet csak az obez betegcsoportban befolyásolta kedvezőtlenül a HDL-C-t (átlagos HDL-C: 1,4 mmol/l, p=0,011), diabetesben ez a tendencia nem volt megfigyelhető (átlagos HDL-C: 1,2 mmol/l, p=0,4). A HbA_1c (p=0,0066), valamint az éhgyomri vércukorérték vonatkozásában (p=0,0043) a teljes beteganyag vizsgálatakor adódott szignifikáns pozitív korreláció, az egyes alcsoportok elemzésekor nem (obez átlagos HbA_1c: 5,5 mmol/l, p=0,17; diab. átlagos HbA_1c: 7,4 mmol/l, p=0,86; obez átlagos glükóz: 5,5 mmol/l, p=0,058; diab. átlagos glükóz: 8,7 mmol/l, p=0,85). Igazolódott továbbá, hogy erős pozitív korreláció van a VSR és az az IMT között, amely mind diabetesben (p=0,0088), mind obezitásban szignifikánsnak adódott (p=9,3×10⁻⁵).

Értékelés

A BMI növekedésével a szubkután zsírszövet nagyobb arányban gyarapszik. A VSR ráta növekedése a vércukorháztarás kedvezőtlen irányú eltolódását okozta a teljes betegpopulációban. Obezitásban a viszcerális zsírtöbblet a HDL-C-értéket befolyásolta kedvezőtlenül. A magasabb életkor és a hosszabb diabetestartam a viszcerális zsírszövet felszaporodásával jár együtt. A VSR ráta a cIMT-vel mutatott korrelációja a viszcerális zsírszövet szubklinikus atherosclerosisban játszott szerepére utal.