10.24121/dh.2020.S1.13

A viszcerális és szubkután zsírszöveti eloszlás szerepe a szubklinikus atherosclerosis kialakulásában 2-es típusú diabetes mellitusban és obezitásban

Esze Regina dr.,(1) Balkay László dr.,(2) Emri Miklós dr.,(2) Képes Zita dr.,(2) Rajnai Liliána dr.,(1) Somodi Sándor dr.,(1) Garai Ildikó dr.,(2) Káplár Miklós dr.(1)

Debreceni Egyetem, ÁOK, Belgyógyászati Intézet, Anyagcsere Betegségek Tanszék, Debrecen,1 Orvosi Képalkotó Intézet, Nukleáris Medicina Tanszék2

Összefoglalás

Bevezetés

Az abdominális obezitás és a 2-es típusú diabetes mellitus a kardiovaszkuláris betegségek fontos kockázati tényezői. A viszcerális zsírszövet (VAT) jelentősebb kardiometabolikus kockázatot hordoz, mint a szubkután zsírszövet (SAT). A szubklinikus atheroscerosist jelző arteria carotis intima-media vastagság (cIMT) szintén kardiovaszkuláris kockázati tényezőként értékelendő.

Kitűzött célok

A jelen vizsgálatunk célja a VAT/SAT (VSR) arányának egyes metabolikus paraméterekre, valamint a cIMT-re gyakorolt hatásának vizsgálata volt elhízásban és cukorbetegségben.

Módszerek

Tanulmányunkba 43 obezitásban (BMI: 38,1 kg/m2, átlagéletkor: 52 év), valamint 53 2-es típusú diabetesben szenvedő beteget (BMI: 34,1 kg/m2, átlagéletkor: 50,6 év) vontunk be. A viszcerális és a szubkután zsír mennyiségi meghatározása az LI-es csigolya magasságában készült axiális síkú CT-képekből történt. A szeleten belül ROI-k (region of interest) manuális kijelölése után történt az egyes zsírszöveti régiók szegmentálása. A cIMT meghatározását B módú Doppler-ultrahanggal végeztük. Laboratóriumi vizsgálat keretében meghatároztuk a lipidpanelt, a HbA1c-t és az éhgyomri vércukorértéket.

Eredmények

Vizsgálataink közel szignifikáns negatív korrelációt mutattak ki a VSR és a BMI között obezitásban (p=0,055), míg ugyanez az összefüggés diabetesben igen markánsnak adódott (p=0,00 058). Pozitív összefüggést találtunk a VSR és az életkor (p=0,025), valamint a diabetes fennállási ideje (p=0,011) között. A viszcerális zsírtöbblet csak az obez betegcsoportban befolyásolta kedvezőtlenül a HDL-C-t (átlagos HDL-C: 1,4 mmol/l, p=0,011), diabetesben ez a tendencia nem volt megfigyelhető (átlagos HDL-C: 1,2 mmol/l, p=0,4). A HbA1c (p=0,0066), valamint az éhgyomri vércukorérték vonatkozásában (p=0,0043) a teljes beteganyag vizsgálatakor adódott szignifikáns pozitív korreláció, az egyes alcsoportok elemzésekor nem (obez átlagos HbA1c: 5,5 mmol/l, p=0,17; diab. átlagos HbA1c: 7,4 mmol/l, p=0,86; obez átlagos glükóz: 5,5 mmol/l, p=0,058; diab. átlagos glükóz: 8,7 mmol/l, p=0,85). Igazolódott továbbá, hogy erős pozitív korreláció van a VSR és az az IMT között, amely mind diabetesben (p=0,0088), mind obezitásban szignifikánsnak adódott (p=9,3×10−5).

Értékelés

A BMI növekedésével a szubkután zsírszövet nagyobb arányban gyarapszik. A VSR ráta növekedése a vércukorháztarás kedvezőtlen irányú eltolódását okozta a teljes betegpopulációban. Obezitásban a viszcerális zsírtöbblet a HDL-C-értéket befolyásolta kedvezőtlenül. A magasabb életkor és a hosszabb diabetestartam a viszcerális zsírszövet felszaporodásával jár együtt. A VSR ráta a cIMT-vel mutatott korrelációja a viszcerális zsírszövet szubklinikus atherosclerosisban játszott szerepére utal.

Diabetologia Hungarica 2020; 28(Suppl.1): 23-24.