10.24121/dh.2019.S1.7

Az autonóm és szenzoros funkció vizsgálata 2-es típusú diabetes mellitus kockázatának kitett, FINDRISC kérdőívvel kiszűrt személyekben

Hajdú Noémi dr.,(1) Vági Orsolya dr.,(1) Körei Anna Erzsébet dr.,(1) Putz Zsuzsanna dr.,(1) Istenes Ildikó dr.,(1) Torzsa Péter dr.,(2) Varga Luca,(1) Békeffy Magdolna,(1) Kempler Péter dr.(1)

Semmelweis Egyetem, ÁOK, I. Belgyógyászati Klinika, Budapest,1 Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest2

Összefoglalás

Bevezetés

A neuropathia fennállását kimutatták 2-es típusú diabetes mellitusban és csökkent glukóztoleranciában egyaránt.

Kitűzött célok

A jelen munkánkban – korábbi ez irányú munkánkat folytatva – a neuropathiára jellemző elváltozások még korábbi kimutatására törekedtünk, ezért vizsgáltunk szénhidrátanyagcsere-zavarban még nem szenvedő, de a FINDRISC kérdőív alapján a cukorbetegség kialakulása szempontjából fokozott kockázatú egyéneket.

Módszerek

Harminc 2-es típusú diabetes mellitus kialakulása szempontjából magas kockázatú (átlagéletkor: 58,3±13, 12 nő, éhomi vércukorszint: 5,7±0,4 mmol/l, FINDRISC összpontszám: 18 [15; 19]) személy adatait vetettük össze 18 egészséges kontrollegyén adataival (átlagéletkor: 52,8±13, 6 nő, éhomi vércukorszint: 5,03±0,5 mmol/l, FINDRISC összpontszám: 8 [7; 10]). A szenzoros funkciót kalibrált hangvillával, monofilamentummal és az áramérzet-küszöbértékek Neurometer (Neurotron Inc, USA) készülékkel történő meghatározásával vizsgáltuk. A hideg és meleg hőérzet-küszöbértékeket Q-Sense (Medoc Ltd., Israel), a sudomotor funkciót pedig Sudoscan eszközzel határoztuk meg. Az autonóm funkció vizsgálata a Ewing által standardizált kardiovaszkuláris reflex tesztekkel, valamint 24 órás vérnyomásmérés és szívfrekvencia-variabilitás segítségével történt. A NTSS-6 tüneti kérdőív segítségével ítéltük meg neuropathiás tünetek esetleges fennállását.

Eredmények

Szignifikáns különbséget tapasztaltunk a két vizsgált csoport között a felső (6,6 vs. 7,6, p=0,037) és az alsó végtagokon hangvillával mért (5,8 vs. 7,4, p=0,004) átlagos vibrációérzet-küszöbértékek, valamint a n. medianus esetében a 2000 Hz-en (2,99 mA vs. 2,65 mA, p=0,014) és 250 Hz-en (1,36 mA vs. 0,86 mA, p=0,0008) detektált áramérzet-küszöbértékek tekintetében. A nagy kockázatot mutató személyek körében szignifikánsan emelkedett melegérzet-küszöbértékeket mértünk a felső (35,5 °C vs. 34 °C, p=0,02) és az alsó (41,5 °C vs. 38 °C, p=0,02) végtagokon, valamint ezen egyének jelentősen csökkent hidegérzet-küszöbértékekkel rendelkeztek mind a felső (29,3 °C vs. 30,5 °C, p=0,042), mind az alsó végtagokon (26,9 °C vs. 29,5 °C, p=0,019) a kontrollcsoporthoz képest. Monofilamentummal károsodott protektív funkció volt kimutatható a magas kockázatú csoportban (3,8 vs. 4,8, p=0,073). Az autonóm funkció zavarának fennállására a légzési arrhythmia beszűkülése (11 vs. 18,4, p=0,001) és az emelkedett összesített autonóm károsodás pontszám (2,67 vs. 1, p=0,007) utalt.

Értékelés

Eredményeink alapján a szenzoros és autonóm funkció zavara már a 2-es típusú diabetes mellitus kialakulása szempontjából fokozott kockázatnak kitett személyekben kimutatható. Emiatt fontos ezen egyének esetében a neuropathia irányú vizsgálatok elvégzése és kialakulásának kockázatát csökkentő stratégiák kidolgozása.

Diabetologia Hungarica 2019; 27(Suppl.1): 16-17.