Semmelweis Egyetem, ÁOK, I. Belgyógyászati Klinika, Budapest,1 Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Budapest,2 Szent Margit Diabetes Járóbeteg Szakrendelés, Budapest,3 Tolna Megyei Balassa János Kórház, Diabetes Járóbeteg Szakrendelés, Szekszárd,4 Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat, Diabetes Járóbeteg Szakrendelés, Budapest,5 Tolna Megyei Balassa János Kórház, Szülészet-Nőgyógyászati Osztály, Szekszárd,6 University College London, Epidemiológiai és Népegészségtani Tanszék, London, Egyesült Királyság7
Számos vizsgálat bizonyította, hogy a terhességek közötti BMI-változás a terhességi cukorbetegség (GDM) prediktora következő terhességben. Mivel ezen vizsgálatok eredményeit nem igazították a következő terhesség előtti BMI-re, így kérdéses, hogy a terhességek közötti súlyváltozás a következő terhesség előtti BMI-től független prediktor-e.
Elemzésünkben ismételt terhességek során vizsgáltuk az első terhesség különböző időpontjaiban mért BMI-értékek prediktív szerepét a második terhesség során kialakuló GDM-re (a második terhességi BMI-re igazított és igazítatlan modellekben).
A 2009 és 2018 között a Tolna megyei populációs alapú terhességi szűrőprogramban részt vevő 11 145 nő közül 2366 esetben azonosítottuk ugyanazon anya ismételt szüléseit. Minden résztvevőnél 3 pontos OGTT tesztet végeztünk, és az ismert GDM-rizikófaktorokat rögzítettük koraterhességben, az OGTT-vizsgálatkor és a szüléskor. Az első és második terhesség különböző időpontjaiban mért BMI-értékek kapcsolatát vizsgáltuk a második terhességben kialakuló GDM-mel hierarchikus logisztikus regressziós modellben figyelembe véve az ismert GDM-rizikótényezőket.
Az első terhesség alatti OGTT idején a résztvevők átlagos életkora 27,4±5,1 év, BMI-értékük 26,0±5,0 kg/m2 volt, az első terhességben n=292 (12,6%), míg a második terhességben (átlagosan 3,1±1,6 évvel később) n=357 (15,4%) esetben igazolódott GDM. Az első terhesség során felmért rizikótényezők közül az idősebb anyai életkor, a diagnosztizált GDM, a nagyobb systolés és diastolés vérnyomás, a születési súly és mindhárom BMI-érték (koraterhességi, OGTT-kori és szüléskori), míg a második terhesség alatti rizikótényezők közül az idősebb anyai életkor, a korábbi élveszülések száma, a koraterhességi BMI és a családban előforduló diabetes mutatott összefüggést a második terhességi GDM kockázatával. Az említett rizikófaktorokat (a második terhesség alatti koraterhességi BMI-t kivéve) az első koraterhességi BMI pozitív összefüggést mutatott a második terhességi GDM kialakulásával (OR: 1,08, 95%-os CI: 1,05–1,11). A második terhességben mért koraterhességi BMI-re igazítva ez az összefüggés megszűnt.
Az ismételt terhességek közötti BMI-változás nem független prediktora a második terhességi GDM-nek. Eredményeink felvetik, hogy nem a terhességek közötti testtömegváltozás, hanem a következő terhesség kezdetén fennálló abszolút BMI lehet a GDM-prevenciós vizsgálatok kritikus markere.
Diabetologia Hungarica 2019; 27(Suppl.1): 52-54.