A degludek-liraglutid fix kombináció hosszú távú hatékonyságának vizsgálata 2-es típusú diabeteses betegeinknél

Összefoglalás

Bevezetés

A 2-es típusú diabetes kezelésének ajánlásai az elmúlt néhány évben számos terápiás lehetőséggel gazdagodtak. Megjelentek a GLP-1-receptoragonisták és az SGLT-2-gátlók, a terápia intenzifikálására pedig új kombinációkat alkalmazhatunk. A Magyar Diabetes Társaság 2017-es szakmai ajánlásában már megtalálhatóak a bázisinzulin és GLP-1-receptoragonista együttes adásának előnyei.

Kitűzött célok

A gondozónkban degludek és lira­glutid fix kombinációval kezelt 2-es típusú diabeteses betegeink adatainak retrospektív elemzésével azt szerettük volna megvizsgálni, hogy az új terápiás módszer alkalmazásával milyen hosszú távú eredményeket érhetünk el pácienseinknél.

Módszerek

Diabetesgondozónk 84 betegét követtük. A degludek és liraglutid fix kombináció kezdete utáni 6, 12, 18, 24 és 30 hónap eredményeit elemeztük. Induláskor az alábbi adatokat rögzítettük: életkor, diabetestartam, testsúly, BMI, HbA_1c és korábbi kezelés.

Az egyes kontrollvizsgálatokon megnéztük a HbA_1c és a testsúly, a BMI változását, a degludek és liraglutid kombináció dózisát, illetve hogy szükség volt-e kiegészítő gyógyszerek használatára.

Eredmények

A 84 beteget kiindulási HbA_1c alapján egy magas és egy alacsony csoportra osztottuk.

A magas kiindulási HbA_1c-értékkel rendelkező 58 beteg jellemzői: 53,4% férfi, 46,6% nő; átlagéletkor: 55,2 év, testsúly: 101 kg, BMI: 31,4 kg/m²; diabetestartam átlagosan 9,1 év; korábbi kezelés: többszörös OAD, inzulin; HbA_1c: induló átlag: 9,27%, kontrollátlag (6, 12, 18, 24, 30 hó): 8,05–7,91–7,54–7,7–7,28%; HbA_1c átlagos csökkenése: 1,99%; BMI: induló átlag: 34,14 kg/m², kontrollátlag (6, 12, 18, 24, 30 hó): 33,87–32,84–32,47–33,41–33,25 kg/m²; BMI átlagos csökkenése: 0,89 kg/m²; IDegLira dózisának alakulása: induló IDegLira-dózis: 15,9 AE (6, 12, 18, 24, 30 hó) 32,41–37,62–39,03–41,5–37,14 AE; IDegLira-dózis növekedése: 21,24 AE.

Az alacsony kiindulási HbA_1c-értékkel rendelkező 26 beteg jellemzői: 50% férfi, 50% nő; átlagéletkor: 56,35 év, testsúly: 89,81 kg, BMI: 31,54 kg/m²; diabetestartam átlagosan: 10,92 év; korábbi kezelés: többszörös OAD, inzulin; HbA_1c: induló átlag: 7,43%, kontrollátlag (6, 12, 18, 24, 30 hó): 6,59–6,72–6,59–6,71–7,23%; HbA_1c átlagos csökkenése: 0,2%; BMI: induló átlag: 31,54 kg/m², kontrollátlag (6, 12, 18, 24, 30 hó): 31,5–31,6–31,19–30,41–31 kg/m²; BMI átlagos csökkenése: 0,54 kg/m²; IDegLira dózisának alakulása: induló IDegLira-dózis: 15,08 AE (6, 12, 18, 24, 30 hó) 22,31–24,17–24,87–26,36–27,14 AE; IDegLira-dózis növekedése: 12,06 AE.

Értékelés

A két csoport eredményeit kiértékelve elmondhatjuk, hogy a magasabb kiindulási HbA_1c-vel rendelkező betegeknél nagyobb az anyagcserejavulás mértéke, mint az alacsonyabb csoportban. A BMI-értékek mindkét ágon csökkentek, ez kedvezően befolyásolhatja a diabetes progresszióját. Az IDegLira titrálása során nagyobb dózisemelésre volt szükség azoknál a pácienseknél, akiknél a kezdeti szénhidrátértékek magasabb tartományban voltak.

Az IDegLira-kezelés hosszú távon hatékony terápiának bizonyult 2-es típusú diabeteses betegeinknél abban az esetben, ha rosszabb és akkor is, ha kevésbé rossz anyagcserehelyzetnél vezettük be ezt a gyógyszer-kombinációt.