Tolna Megyei Balassa János Kórház, Szülészet-Nőgyógyászati Osztály, Szekszárd,1 Tolna Megyei Balassa János Kórház, Megyei Diabetes Gondozó, Szekszárd,2 Szent Imre Oktatókórház, Budapest,3 Semmelweis Egyetem, ÁOK, I. Belgyógyászati Klinika, Diabetes Részleg, Budapest,4 University College London, Epidemiológiai és Népegészségtani Tanszék, London, Egyesült Királyság5
A HAPO tanulmány adataira támaszkodva az IADPSG 2010-ben új ajánlásokat vezetett be a gesztációs diabetes (GDM) kórismézésére, amit 2013-ban a WHO is elfogadott. 2015-ben, elsősorban költséghatékonysági okokra hivatkozva, a NICE az IADPSG diagnosztikus kritériumainak módosított használatát javasolta. Jelenleg Magyarországon is a NICE (2015) ajánlását követjük.
Összehasonlítani kezelt és nem kezelt, a WHO 2013 alapján GDM-es (1 órás vércukor ≥10 mmol/l vagy éhomi vércukor 5,1 és 5,6 mmol/l között), de a NICE alapján egészséges, egyes terhes asszonyok anyai és magzati kimeneteli mutatóit.
A nyugat-magyarországi régióban (Szekszárd és vonzáskörzete) 2013. június 1. és 2017. november 17. között 5214 nő szült, közülük 5175 egyes terhesség volt. Az n=4659 értékelhető OGTT-vel rendelkező terhes közül minden, IADPSG kritériumok szerint GDM-mel diagnosztizált terhesnek (n=799, 17,1%) felajánlottuk a gondozást, azonban a terhesek 47,8%-a nem vett részt gondozásban. A gondozott és nem gondozott terhesek terhességi kimeneteleit (gyerek születési súlya, macrosomia, császármetszés gyakorisága) hasonlítottuk össze a gondozás jelenléte szerint igazítatlan és az OGTT-kori különbségekre igazított modellekben.
Összesen 102 várandós esetén az 1 órás vércukor az IADPSG szerint kóros, azonban a NICE szerint az OGTT normális volt. Közülük n=26 nem részesült diabetológiai ellátásban (nem kezelt), n=76 diabetológiai gondozásba került. A kezelt és nem kezelt csoportok között nem találtunk különbséget az anyai életkorban, a terhesség eleji BMI-ben, az OGTT éhomi, 1 és 2 órás vércukraiban, az OGTT-kori systolés vérnyomásban és a szüléskori terhességi hétben (p>0,05). Az OGTT-kori diastolés vérnyomás alacsonyabb (74±10 vs. 77±6 Hgmm), az OGTT-ig elért testsúlygyarapodás magasabb volt (9,6±5,4 vs. 7,3±3,0 kg), míg a teljes terhesség alatti testsúlygyarapodás alacsonyabb volt (10,5±5,0 vs. 13,1±6,1 kg) a gondozott terhesek között (minden, p<0,05). A magzatok születési súlya alacsonyabb (3260±519 vs. 3530±463 g), a macrosomia (7,9 vs. 23,1%) és a császármetszés (34,2 vs. 53,8%) előfordulása alacsonyabb volt a gondozott csoportban. Ezek a különbségek az anyai kor, az OGTT-kori BMI és az OGTT 1 órás vércukrának figyelembevétele után sem változtak érdemben. Összesen n=297 várandós tartozott az éhomi 5,1 és 5,6 mmol/l közötti tartományba, közülük n=221 diabetológiai ellátásban nem részesült, n=76 a kezelt csoportba került. Az anyai életkor, a BMI és a szülés terhességi hete hasonló volt a kezelt és a nem kezelt csoportban (p>0,1), ugyanakkor a kezelt csoportban az OGTT éhomi (5,3±0,1 vs. 5,2±0,1), 1 órás (7,8±1,5 vs. 7,3±1,5) és 2 órás vércukra (6,5±1,3 vs. 5,8±1,1 mmol/l), az OGTT-kori systolés vérnyomás (122±13 vs. 116±8 Hgmm) és az OGTT-ig elért súlygyarapodás (9,6±5,3 vs. 5,3±3,2 kg) magasabb, míg a diastolés vérnyomás (72±8 vs. 77±5 Hgmm) és a teljes terhesség alatti súlygyarapodás (10,1±6,0 vs. 12,3±6,1 kg) alacsonyabb volt a gondozott csoportban (minden p<0,05). Bár a magzatok születési súlya és a császármetszések gyakorisága nem különbözött a csoportok között (minden p>0,05), a macrosomia előfordulása (23,7 vs. 12,7%) közel duplája volt a gondozott csoportban a nem gondozottakhoz képest. Ez a különbség az OGTT-kori különbségek figyelembevétele után csökkent és elvesztette szignifikanciáját.
Teljeskörű GDM-szűrésünk adatai szerint a NICE kritériumok alapján normális szénhidrát-anyagcseréjű, az IADPSG szerint GDM-es, gondozott terhesek teljes terhességi testsúlygyarapodása alacsonyabb volt, mint a nem gondozott terheseké. Az 1 órás vércukor alapján GDM-es terhesek esetében a gondozás kedvezőbb terhességi kimenetelekkel járt, míg az éhomi érték alapján diagnosztizált terhesek között az OGTT-kori különbségek figyelembevétele után nem volt különbség a gondozott és a nem gondozott terhességek kimenetelei között. Bár obszervációs vizsgálatunk alapján egyértelmű ok-okozati kapcsolat nem igazolható, felmerül, hogy azon „enyhe” GDM-esetek kezelése is célszerű lehet, akiknek csak az 1 órás vércukra kóros és a NICE ajánlása alapján nem tekinthetők GDM-nek.
Diabetologia Hungarica 2019; 27(Suppl.1): 36-37.