Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Budapest,1 Pécsi Tudományegyetem, ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum, Pécs,2 RxTarget Kft., Szolnok,3 Semmelweis Egyetem, ÁOK, I. Belgyógyászati Klinika, Budapest4
A 2-es típusú diabetes (T2DM) incidenciája és prevalenciája különböző országokban egymástól eltérő lehet, az adatok alakulását számos tényező befolyásolja. Egy országos adatbázis hosszú távú elemzésének eredményei hasznosak lehetnek, mert felfedhetnek olyan trendeket, amelyek nemcsak a diabetesgondozás mutatójaként szolgálhatnak, hanem segíthetik a jövőre vonatkozó tervek megfogalmazását is.
A jelenlegi vizsgálat célja az volt, hogy feltárjuk a 2-es típusú diabetes hazai előfordulási mutatóit 2001–2016 között.
A vizsgálatban a felnőttkori (életkor >18 év) T2DM évenkénti, 2001–2016 közötti incidenciáját, prevalenciáját és az összmortalitást analizáltuk. Munkánk során a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő egész országra kiterjedő adatbázisát használtuk, az adatbázisban csak az antidiabetikumot társadalombiztosítási támogatással kiváltó cukorbetegeket regisztrálják. Az analízis során anonimizált adatokkal dolgoztunk. Az előfordulási gyakoriságot jelző adatokat életkor és az Európai Standard Populáció (2013) szerint standardizáltuk.
Az újonnan regisztrált T2DM incidens-esetek előfordulása 2001 és 2016 között csökkent, a kiindulási évi 76 645 esetről (932/100 000 betegév) 29 122 esetre (351/100 000 betegév). Az incidencia csökkenése 62,4%, az évenkénti átlagos csökkenés 6,46% volt (p<0,0001). A prevalencia-esetek száma fokozatosan növekedett a kiindulási 422 707 esetről a 2014-ben regisztrált legmagasabb esetszámig (749 526), ami után szerény csökkenés volt megfigyelhető a 2016-ban regisztrált 743 797 esetszámig. A prevalens esetek előfordulási gyakorisága a 2001-ben talált 4950/100 000 betegév értékről a 2014-ben talált legmagasabb értékig (8135/100 000 betegév) fokozatosan emelkedett, ami után egy 3 évig tartó plató, majd szerény csökkenés volt megfigyelhető a 2016-ban talált 7943/100 000 betegév értékig. Az egész vizsgálati periódusban (2001–2016) a standardizált prevalencia növekedése 60,5%-nak, az évenkénti átlagos emelkedés 2,7%-nak adódott (p=0,0006). A standardizált összhalálozási ráta 11,8%-kal csökkent (2001: 2186/100 000 betegév; 2016: 1929/100 000 betegév), az évenkénti átlagos csökkenés 0,84% (p=0,0034) volt.
Az antidiabetikummal kezelt T2DM incidenciája 2001–2016 között csökkent, a prevalencia 2001 és 2011 között nőtt, amit 3 évre terjedő stagnálás, majd szerény csökkenés követett. Ez az adat az összmortalitás csökkenésével együtt a T2DM megelőzését és kezelését célzó egészségügyi stratégia kezdeti, biztató eredményeként értékelhető hazánkban.
Diabetologia Hungarica 2019; 27(Suppl.1): 25-26.